A Magyarország gyógyvizeinek azokat a magyarországi ásványvizeket nevezzük,
amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra az ásványvíz, vagy a gyógyvíz megnevezést engedélyezték. A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős, Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti meleg vizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.
A Székelyföld gyógyvizeinek azokat a székelyföldi ásványvizeket, borvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.
A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, 31 °C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (_hévíz_nek vagy _termálvíz_nek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 31 °C-ot.[1]
Törvény az ásványvizekről és gyógyvizekről
A székelyföldi ásvány- és borvizek a romániai 2004. évi 1154-es kormányhatározatban foglalt szabályozás szerint minősíthetőek és nevezhetőek gyógyvizeknek.[1]
Székelyföld gyógyvizei
Székelyföld természeti adottságainak jellegzetessége az ásvány- és borvizekben való gazdagsága. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas.
A gyógyvizek fajtái
A gyógyvizeket kémiai elemzés alapján az alábbi csoportokba osztják:
Egyszerű szénsavas vizek
Ezeket nevezik borvíznek, 1 liter vízben 0,6 grammnál több hidrogén-karbonát található. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógycélra is felhasználják.
Ilyen források találhatóak a következő helyeken: Tusnád (Csíkszék), Borszék (Gyergyószék), Kovászna (Orbaiszék), Csíkszereda (Csíkszék), stb.
Földes, meszes vizek
Főbb alkotórészei a kalcium-, magnézium-, és hidrogén-karbonát-ionok. Szintén a reumatikus betegségek gyógyítására, de ha szénsavat is tartalmaznak, szív- és gyomorbetegségek kezelésére is használják.
Főképpen a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionokat találunk bennük. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmas a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére. A legismertebb és leghatásosabb a málnásfürdői Mária-forrás gyógyvize, melynek vizét 1911-ben orvosi javaslatra a légcsőhurutos bántalmakban szenvedő Ferenc József császár is fogyasztotta…[2]
Nátrium- és kloridionokat tartalmaznak. Alkalmazzák a reuma, a női szervek betegségeiben, de ivókúrában a nyálkahártyák hurutos megbetegedésekor is kedvezően hat.
Ilyen források: Korond (Udvarhelyszék), Kovászna (Orbaiszék),[3] stb.
Keserűvizek
Jellegzetes keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.
Egy literben 0,03 grammnál több kétszer szénsavas vasat tartalmaznak, többnyire sok szabad szénsav, kétszer szénsavas nátrium és kalcium, néha konyhasó, néha kénsavas nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmazva várható el jó eredmény.
A kéntkén-hidrogén, karbonil-szulfid (COS), ritkán nátrium-szulfid, kalcium-szulfid alakjában tartalmazzák. Ezek fürdő formájában is alkalmasak arra, hogy a szervezet kénhiányát pótolják, a kénes fürdő erélyes hatású, leginkább a reumás betegségek, egyes bőrbetegségek kezelésében van nagy jelentősége.
Általában ezek egyidejűleg konyhasósak is, ezért alkalmasak a reuma, női szervek betegségei, és egyes bőrbetegségek kezelésére is. Ivókúrában a jód erélyesen hat a pajzsmirigyre, ezért az orvos kanalas mennyiségben rendeli.
Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak, többféle módon, fürdő, belégzés és ivókúra formájában is hatásosan alkalmazzák. Közismerten fájdalomcsillapító hatása van, befolyásolják a belső elválasztású mirigyek működését, befolyásolják az anyagcserét. (Régen a néphit fiatalító hatást is tulajdonított az ilyen vizeknek.)
Egyszerű hévizek (akratotermák)
Ezek kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyító hatásuk közismert, különösen a reumásbetegségek esetén.
A Magyarország gyógyvizeinek azokat a magyarországi ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra az ásványvíz, vagy a gyógyvíz megnevezést engedélyezték. A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős, Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti meleg vizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.
Mire jók a gyógyvizek? És a termálvizek? És mi az a hévíz?
Gyógyfürdő, termálvíz, ásványvíz, hévíz – de mi a különbség közöttük? Hogyan döntsük el, hogy milyen vizet igyunk vagy milyen fürdőt
válasszunk? Az biztos hogy Magyarország különösen gazdag a gyógyvizekben. Megpróbáltuk összeszedni, hogy az ország területén milyen típusú gyógyvizek
vannak, és azokat milyen betegségekre ajánlják.
Világviszonylatban is jelentős Magyarország hévízkészlete. A magyar ásvány- és gyógyvizek oldott ásványi anyagokat tartalmaznak, így jelentős a gyógyhatásuk.
Alkalmasak fürdésre és ivásra is. Magyarországon több mint ezer kútból lehet venni gyógyvizet – amelynek hőmérséklete 30 fok fölötti. Az ország szinte
összes régiójában megtalálható valamilyen gyógyvízkút, de a kutak háromnegyede az Alföldön van.
Milyen gyógyvizek közül választhatunk?
Szénsavas vizek:
Ezeket nevezik savanyúvíznek, amelyben hidrogén-karbonát található. Ezek ásványvízként kerülnek forgalomba. Maconkán, Répcelakon és Mihályiban is
szénsavas forrás folyik.
Földes, meszes vizek:
Kalcium, magnézium és hidrogén-karbonát-ionok találhatók ezekben a vizekben. Reumatikus betegségekre ajánlják, de ha szénsavat is tartalmaznak, akkor használhat szív-
és gyomorbetegségekre is. Források: Budapesten a Császár fürdő, a Lukács fürdő, a Rácz fürdő, a Rudas fürdő és a Gellért fürdő. Vidéken Csopakon, Esztergomban,
Kékkúton, Mohácson és Székesfehérváron van ilyen forrás vagy kút.
Alkalikus vizek:
Főként a szódabikarbóna ionjait, vagyis nátrium- és hidrogén-karbonát-ionokat tartalmaznak. Ivókúrára használják leginkább gyomor- és bélhurut,
gyomorsavtúltengés vagy légúti hurut kezelésére. Legismertebbek a bükkszéki Salvus és a balfi gyógyvíz, de hasonló forrás található még
Békésben, Gyopárosfürdőn, Gyulán, Makón, Mezőtúron, Nagyszénáson, Tótkomlóson, Szécsényben és Szolnokon.
Kloridos vizek:
Nártrium- és kloridionokat tartalmaznak. A reuma és a női szervek betegségének gyógyítására alkalmazzák. Ivókúrára is használják a nyálkahártya
hurutos megbetegedésére. Források: Cserkeszőlő, Debrecen, Eger, Hajdúszoboszló, Karcag, Sóshartyán. A sziksós tavaknak is hasonló a gyógyhatásuk, ezek leginkább
azt Alföldön találhatók, így Gyopároson, Kakasszéken és Nyíregyháza-Sóstón.
Keserűvizek:
Keserű ízüket a szulfátion adja, de tartalmaznak még nátriumot és magnéziumot is. Hígítva a gyomor- bél-máj-, epebetegek ivókúrájára használják.
Közismert hashajtók. Források: Őrmezőn a Hunyadi János és a Ferenc József, a nagyigmándi Igmándi víz, és a közismert Mira víz, amely a tiszajenői forrásból
származik.
Vastartalmú vizek:
Szénsavas vasat tartalmaznak a nátrium, kalcium mellett. A vasas fürdőkből a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de ha valaki vashiányos, inkább ivókúrát ajánlanak
a szakemberek.
Források: a parádi Clarissa- és István-forrás, és a mohai Stefánia-forrás.
Kénes vizek:
A kénes fürdőket leginkább a reumás betegségekre ajánlják, de egyes bőrbetegségekben is nagyon hatásosak. Források: Budapesten az Imre, a Lukács és a Rudas fürdő
egyes forrásai, Balf több forrása, Parádon a Csevice forrás, Erdőbénye, de kénes termálvize van Harkány és Mezőkövesd több fúrt kútjának is.
Jódos-brómos vizek:
Reuma és a női szervek betegségeire hatásosak, valamint egyes tüdőbetegségek kezelésére is használják. Ha ivókúraként alkalmazzák, akkor a pajzsmirigyre hatékony,
de mivel nagyon erőteljes a hatása, így az orvosok általában kanalas mennyiségben rendelik. Források: a sóshartyáni „Jodaqua’ – ezt palackozzák, de előfordul még
Debrecenben, Kiskőrösön, Hajdúszoboszlón és Pesterzsébeten.
Radioaktív vizek:
Rádiumiont, radon-gázt tartalmaznak ezek a gyógyvizek, és többféle módon hatnak. Lehet fürdő, belégzés és ivókúra formájában is alkalmazni. Fájdalomcsillapító
hatása van, befolyásolja a belső elválasztású mirigyek működését, és az anyagcserére is jó hatással vannak. Régen a néphit fiatalító
hatást is tulajdonított neki. Források: Eger, Miskolctapolca és a Hévízi-tó.
Hévízek:
Kevés oldott szilárd anyagot tartalmaznak, de gyógyhatásuk közismert, főleg reumás betegségek esetén. Források: Budapesten a Római fürdő, Pünkösdfürdő, Csillaghegy
és a Kács fürdő.
A Magyarország gyógyvizeinek azokat a magyarországi ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak,
és számukra az ásványvíz, vagy a gyógyvíz megnevezést engedélyezték. A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra
tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős, Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben
való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része
oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti meleg
vizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede
az Alföldön található.