2019. május 4., szombat
Termálvíznek, vagy hévíznek azt a rétegvizet nevezzük, amelynek hőmérséklete eléri, vagy meghaladja a 30 °C-ot. A víz hőfokát, az adott terület geotermikus gradiense határozza meg. Európában ez az érték átlagosan 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez a sajátosság egyrészt annak a kedvező körülménynek köszönhető, hogy a föld szerkezetének kialakulása során úgy alakult, hogy a Kárpát-medence alatt a földkéreg viszonylag vékony – 23-27 km – lett, s emiatt a felszínhez közel van a magas hőmérsékletű földköpeny. A másik fontos körülmény, hogy a magas hőmérsékletű földköpeny fölött vizet tároló és azt leadni képes képződmények vannak, amiket vízadó rétegeknek nevezünk. Ilyen vízadó rétegek kialakulásához a Kárpát-medence földtörténeti fejlődése során kialakult állapotok kedvező körülményeket biztosítottak. Magyarországnak gyakorlatilag nincs olyan része, ahol a felszín alatt ne fordulnának elő jó vízadó tulajdonságú képződmények, de különösen az Alföld igen gazdag ezekben. A bennük tárolt vizek – a geotermikus gradiensnek megfelelő mértékkel – mélységgel arányosan növekvő hőfokúak. Hazánk hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban pedig egyedülálló. Jelenleg közel 1300 regisztrált termálkút van üzemben. Azok a termálvizek, amelyek valamilyen oldott ásványi anyagokat is tartalmaznak, igen sokszor gyógyhatásúak, azaz fürdő- és/vagy ivókúrára alkalmasak.
A termál és gyógyvizeket, a jelenleg ismert és előforduló alkotórészek figyelembevételével a következők szerint lehet osztályozni.
Egyszerű termál vizek, amelyek hőmérséklete 30 °C-nál magasabb, de nem tartalmaznak semmiféle ásványi anyagot, szokatlan mennyiségben. Hazánk nagy részén megtalálhatók.
Szénsavas vagy savanyúvizek azok, amelyek egy literében 0,6 grammnál több hidrogén-karbonát található. Elsősorban vulkanikus kőzetanyagú hegységekben, ill. azok peremein találhatók. Általában ásványvízként kerülnek forgalomba, de nagyon sok esetben gyógyászati célokra is felhasználják.
Az alkalikus vizekben főképp nátrium-, és hidrogén-karbonát-ionok vannak. Leggyakrabban ivókúrára használják, alkalmasak a gyomor-, bélhurut, gyomorsavtúltengés, vagy légúti hurut kezelésére is.
A kénes gyógyvizek, a ként kén-hidrogén, karbonil-szulfid, ritkábban nátrium-szulfid, kalcium-szulfid formában tartalmazzák. A kén vegyületek a bőrön át és a légzés során is bejuthatnak a szervezetbe. Javítják a szív vérellátását azáltal, hogy a szívkoszorúereket kitágítják, ugyanakkor az érfalakba beépülve gátolják a koleszterin lerakódását.
A meszes jellegű vizek azok, amelyekben a Ca2+, Mg2+, és a HCO3– arány meghaladja az összes ionok 20% -át. A Ca és Mg hatására a baktériumölő sejtek száma megnövekszik, ezáltal gyulladáscsökkentő.
A keserű vizek jellegzetesen keserű ízüket a szulfátion adja, de a glaubersós vizek ezen felül még nátriumiont, a keserűsós vizek magnéziumiont is tartalmaznak. Hígítva a gyomor-, bél-, máj-, epebetegek ivókúrájára használják, hashajtóhatásuk közismert.
A sós vizekben a Na+ és Cl- ion tartalom az összes ásványi anyag 20% -ánál magasabb. A só a bőrhöz tapadva ingerhatást fejt ki, s a szervezet immunrendszerét aktívan tartja.
Jódos, brómos vizek elsősorban az alföldi mélyfúrású kutakban találhatók. A jód vegyületek általában olyan vizekben fordulnak elő, amelyek általában sósak is. Ivókúrában a jód a pajzsmirigyre erőteljesen hat, de ezek a vizek gyulladáscsökkentő hatásúak is.
A vasas vizek egy literében 0,03 grammnál több szénsavas vas van. Többnyire sok szabad széndioxid, szénsavas nátrium és kalcium, néha konyhasó, esetleg kénsavas nátrium mellett. Eszerint beszélhetünk tisztán vasas vizekről, alkális, alkális-konyhasós, földes és glaubersós vasas vizekről. A vasas fürdőkben a vas a bőrön át szívódik fel a szervezetbe, de a vashiány okozta vérszegénység esetén inkább ivókúrát alkalmaznak.
A radonos vizek a mélyebb rétegekben lévő rádium bomlásából nyerik a radioaktív radont, ami bőrön keresztül és légzés útján is a szervezetbe kerülhet. Kis mennyiségben a bejutott radonnak fájdalomcsillapító hatása van, és befolyásolja a belső elválasztású mirigyek működését, és az anyagcserét.
Mindezeken túl a termálvizekben számos mikroelem is megtalálható (vanádium, króm, mangán, kobalt, nikkel, arzén, bróm, gallium, rubídium, germánium, stb.). Mindezekre az elemekre általában igaz, hogy kis mértékben pozitív hatást fejtenek ki, de nagymértékben károsak.
A termálvizek felhasználhatók energiatermelésre, haltenyésztésre, zöldségtermesztésre is, de ezekre a használati módokra elsősorban az egyszerű termálvizeket szokás használni.
A mélyből nyert termálvizekben természetesen nincsenek élőlények, de Hidroökológiai szempontból a termálvizeknek olyan értelemben van jelentőségük, hogy milyen állapotban és milyen mennyiségben kerülnek ki természetes vizekbe. Felszíni vizeink ugyanis mind hőmérsékletben, mind az oldott anyagaikban jelentősen különböznek ezektől a vizektől, így használatuk után közvetlenül a természetes vizekbe nem bocsáthatók.
Ebből a szempontból a legelőnyösebb megoldás, ha a használt vizet visszapréselik a vízadó rétegbe. Ez nyilvánvalóan költségesebb, mintha egy elfolyó szállítaná el, leginkább akkor szokták alkalmazni, ha a környezetszennyezésért kapható bírság ennél is nagyobb, vagy az adott üzem működésének feltételéül szabják.
A használat után lehűlt vizek általában közcsatornákba, belvízelvezető csatornákba, ill. természetes vizekbe kerülnek. A hévizek jelentős részénél a hőmérséklet, az összes sótartalom, illetve a nátrium egyenérték % meghaladná a felszíni vízfolyásokba és közcsatornákba szennyvízbírság nélkül bevezethető terhelési határértéket, amennyiben a felhasználás után közvetlenül azokba kerülne.
A hévizek a használat során általában olyan mértékben lehűlnek, hogy hőfokuk miatt külön kezelést nem igényelnek, de a hévízhasznosító és elvezető rendszereket biztonsági okokból úgy építik meg, hogy az elvezetés előtt van egy olyan biztonsági tározó, amivel a hévizet legalább 40 oC alá lehet hűteni. A környezethez képest magasabb vízhőmérséklet ugyanis hőszennyezésnek minősül, és az ilyen hőfokú víz bevezetése átrendezné a befogadó eredeti ökológiai rendszerének működését. Elősegítené a melegkedvelő fajok elszaporodását, csökkentené az oldott oxigéntartalmat.
Az általában magas sótartalom eltávolítása rendkívül költséges lenne, így a sótartalom csökkentésének legkézenfekvőbb módja a hígítás, amit vagy közvetlenül a használat után elfolyó víz esetében lehet alkalmazni, vagy a termálvizet egy átmeneti tározóba helyezik, és onnan nagyvizes időszakban engedik ki, nagyfokú hígítással.
Egyes anyagok még így is okozhatnak problémát, mint például a fenolok, amik még jelentős hígulás esetén is a vízben lévő halak húsának kellemetlen fenolos mellékízt kölcsönöznek.
cimke felhö
aetna egészségbiztosítás amelyet ásványvíz Balázs előrejelzésének cigna egészségbiztosítás e-egészségügy Egészség egészségbiztosítás egészségbiztosítás összehasonlítása egészségbiztosításlakásbiztosítás egészségügyi ellátás egészségügyi menedzsment egyesült egészségbiztosítás egyesült egészségügyi ellátás online egységes egészségügyi ellátás élet Fürdőgyógyászat Gyógyfürdő gyogyvizek hévíz.hazai humán egészségbiztosítás Iszappakolás jelentette Kisfaludy m magán egészségbiztosítás megfizethető egészségbiztosítás megfizethető gondozási törvény n obama ellátás obamacare perlamév termál Termálfürdők termálvíz
A Magyarország gyógyvizeinek azokat a magyarországi
ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai
összetétele miatt gyógyító hatásúak,
és számukra az ásványvíz, vagy a gyógyvíz megnevezést engedélyezték.
A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint
vissza. Az egykori fürdőépületek
romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már
a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat.
Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek
turisztikai szerepe jelentős, Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben
való gazdagsága: hévízkészlete
világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy
része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású,
azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint
ezer a 30 °C fölötti meleg vizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei
az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.
cimke felhö
covid19,oldott ásványi anyagok,magyarországi ásványviz,gyógyviz ásványvíz,Gyógyfürdő termálvíz,hévíz.
hazai termál,szénsavas
viz,meszes viz,Kloridos vagy konyhasós viz,Jódos–brómos
viz,Egyszerű héviz, Iszappakolás,Fürdőgyógyászat,Egészség,Termálfürdők,élet,Ásványvíz,
Termálvíz, Balneológia, Gyógyfürdő, Gyógyító fürdő, Gőzfürdő Terápia, Ivókúra Víz, Kút,turisztikai szerep,magyarország vízrajza,
Make your data work for you - Gyógyvizek